Az elektronikus pénz kibocsátása és használata

Jelen írás teljes verziója a Computerworld magazinban jelent meg 2017. április 11-én.

 

Jelen téma felvezető 1. része elérhető:

 

Az elektronikus pénz fogalma

Az elektronikus pénz alapvetően a mikrofizetési műveletekre, vagyis olyan nagy tömegben és kis összegre menő fizetési műveletekre alkalmas eszköz, ahol az érték átruházását a felek banki közreműködés nélkül végzik el. Az elektronikus pénzt használó rendszerek akár anonim módon, és a bankkártyás fizetési művelteknél alacsonyabb rezsivel működtethetők.

A magyar és az EU szabályozás lényegében azonos módon határozza meg az elektronikus pénz fogalmát. Eszerint az elektronikus pénz ismérvei a következők:

  • A kibocsátójával szembeni követelés testesíti meg.
  • Elektronikus eszközön kerül rögzítésre, illetve tárolásra.
  • Lényege a tárolt összeg, egy bizonyos mennyiségű monetáris érték,
  • amelyet ezzel megegyező összegű pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki.
  • Célja: fizetési művelet teljesítése.
  • Kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy is elfogadja.

Az elektronikus pénz pénzként betöltött funkcióját megerősíti az a jellemzője az anonimitás, és az, hogy a felek egymás között, bank és/vagy kártyatársaság közreműködése nélkül ruházhatják át.

A fogalomalkotás tekintetében tartalmilag harmonizált a magyar és az EU közösségi jog.

 

A szabályozás keretei

Az EU-ben külön, önálló jogszabály, a 2009/110/EK irányelv szól az elektronikus pénzt kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről. Ezt a formai megoldást követte Magyarország is 2011-ig. Addig ugyanis a magyar jogban is létezett speciális ágazati törvény, amely az elektronikuspénz kibocsátásával kapcsolatos jogviszonyokat rendezte; ez volt az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény.

Ma az elektronikuspénzzel kapcsolatos alapfogalmakat a Hpt tartalmazza, ám a fogyasztóvédelemre és a prudenciális gazdálkodásra vonatkozó részletes előírások az egyes fizetési szolgáltatókról  szóló 2013. évi CCXXXV. törvényben kaptak helyet.

 

Az elektronikus pénz kibocsátása

Kritikus kérdés az elektronikus pénz kibocsátása, illetve a kibocsátó szerepe. Jellemzően nem – vagy nem csak – bank lehet a kibocsátó intézmény.

Az EU-ban alkalmazott szabályozók szerint az elektronikus pénz

  • segítségével többféle áru és szolgáltatás ellenértéke fizethető meg,
  • vásárlóértéke nem több, mint az ellenében átadott pénz névértéke,
  • kisebb értékű fizetések lebonyolítására szolgál,
  • kibocsátója nemcsak hitelintézet, hanem tetszőleges jogi személy, amely az előírt törvényességi és stabilitási feltételeknek eleget téve engedélyt kapott elektronikus pénz kibocsátására.

Fontos hangsúlyozni a szabályozás egyik lényegi elemét, a több kereskedő/szolgáltató általi elfogadást. Ebből az is következik, hogy egy szolgáltató egy vagy akár több termékére vonatkozó készpénz-helyettesítő akár elektronikus kezelésű kártyaalapú fizetési vagy hűségprogramja (kereskedelmi kártya; ügyfélkártya) nem tekinthető elektronikuspénz alkalmazásnak. Eszerint tehát nem állnak a szabályozás hatálya alatt a telefonkártyák, a parkoló- és tömegközlekedési kártyák és az egy szolgáltatóhoz kapcsolódó hűségkártyák.

A szabályozás erőteljesen korlátozza a pénzteremtés lehetőségét is azáltal, hogy az elektronikuspénzt szigorúan különválasztja a hitelezési tevékenységtől. Az EU-ban így jelenleg csak csere formájában bocsátható ki elektronikuspénz, és a mindenkori kibocsátott elektronikuspénznek pedig névértéken meg kell egyeznie a fedezetét képező, a kibocsátónál nyilvántartott pénzösszeggel.

 

Prudenciális és fogyasztóvédelmi szabályok

A szabályozás kifejezetten bátorítja az ELMI-k létrejöttét és működését, mind EU közösségi, mind tagállami szinten, mégpedig elsősorban a könnyített prudenciális szabályok konstruálásával.

A jelenlegi EU szabályok szerint 350.000 Euró induló tőkével hozható ELMI. Ez jelentős könnyítés a korábbi szabályozáshoz képes, mely még 1 millió Eurónál állította be ugyanezt a határt.  A működés kezdetét követően az ELMI szavatoló tőkéjének meg kell haladnia a mindenkori kinnlevő e-money kötelezettség 2 százalékát, vagy a megelőző 6 hónap kintlévőségének átlagát.

(Balogh Zsolt György, Budapesti Corvinus Egyetem)

 

JOGSZABÁLYOK

EU JOGANYAG 

  • Az Európai Parlament és a Tanács szeptember 16-i 2009/110/EK irányelve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
  • Az Európai Parlament és a Tanács június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2015. április 29-i (EU) 2015/751 rendelete a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

MAGYAR JOGSZABÁLYOK

  • évi LXXXV. törvény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról
  • évi CCXXXV. törvény az egyes fizetési szolgáltatókról
  • évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

ELMI Electronic Money Institution; elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
Hpt 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
Pft 2009. évi LXXXV. törvény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról
PSD Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/ EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
PSD2 Az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
Kártyarendelet Az Európai Parlament és a Tanács 2015. április 29-i (EU) 2015/751 rendelete a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól
SEPA Single Euro Payments Area


[1]
PSD2 rendelet. 2. cikk. 19

[2] Hpt 6. §

[3] PSD2 rendelet; 2. cikk. 7. pont

[4] Sallai

Az elektronikus pénz kibocsátása és használata” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Visszakövetések: Elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközök szabályozása – Corvinus Fintech Center

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.